Amikor két felnőtt külön utakon folytatja az életét, a gyermek világa is megváltozik. Nemcsak két otthona lesz; megváltoznak a mindennapjai, a megszokott rutinjai, és sokszor az a biztonságérzése is, amelyre eddig támaszkodhatott.
A gyermek számára a különválás sokszor nehezen érthető és megterhelő élethelyzet. Nem mindig érti, miért nem tudnak a szülei tovább együtt élni, és azt sem, miért haragszanak egymásra. Azt pedig végképp nem érti, miért kellene választania közöttük, miért várják el tőle, hogy egyik vagy másik szülő mellé álljon. Hiszen ő mindkettőjüket szereti. Egy gyermeknek ugyanis nem döntőbíróvá kell válnia a szülei konfliktusában, hanem gyermeknek kell maradnia. Sokkal inkább arra vágyik, hogy továbbra is szeretve, meghallgatva legyen, és biztonságban érezhesse magát.
A szakmai tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyermekek számára nem önmagában a válás jelenti a legnagyobb nehézséget. Sokkal megterhelőbb számukra, ha a szülők között állandósul a konfliktus, ha egyiküktől a másikhoz kell üzeneteket vinniük, vagy ha úgy érzik, választaniuk kell anya és apa között. Ezek a helyzetek könnyen szorongást kelthetnek bennük. Előfordulhat, hogy visszahúzódóbbá válnak, ingerlékenyebbek lesznek, vagy a viselkedésükkel próbálják jelezni, hogy valami nincs rendben.
A jó hír azonban az, hogy a gyermekek rendkívül alkalmazkodóképesek. Ha azt tapasztalják, hogy a szüleik – még külön élve is – képesek együttműködni, tisztelettel kommunikálni, és a gyermek érdekeit helyezik előtérbe, sokkal könnyebben dolgozzák fel a változásokat.
A közös szülőség nem azt jelenti, hogy mindenben egyet kell érteni. Azt jelenti, hogy a gyermek érdekében képesek vagyunk félretenni a régi sérelmeket. A kommunikáció ilyenkor már nem a múlt konfliktusairól, hanem a gyermek jelenéről és jövőjéről szól.
A gyermeknek nem tökéletes szülőkre van szüksége. Arra van szüksége, hogy azt érezze: a szülei akkor is mellette állnak, amikor már nem egymás mellett állnak.
Minden apró lépés számít. Egy nyugodt telefonhívás. Egy tisztelettel megfogalmazott üzenet. Egy konfliktus, amelyet nem a gyermek előtt rendezünk. Ezek azok a pillanatok, amelyekből hosszú távon biztonság, bizalom és érzelmi stabilitás épül.
A közös szülőség nem mindig könnyű. De minden alkalommal, amikor a gyermek érdekeit választjuk a saját sérelmeink helyett, egy kicsit könnyebbé tesszük számára a felnövekedést.
Mert a gyermeknek nem két győztes szülőre van szüksége – hanem két együttműködő szülőre.
